országaiban kölcsönösen azon előnyöket élvezik, a melyeket ott a törvény az irodalmi vagy művészeti művek oltalmára nyujt vagy nyujtani fog.

Ennek folytán az irodalmi vagy művészeti művek szerzői, kiknek művei a Magas Szerződőfelek egyikének területén jelentek meg, ugyszintén az ilyen szerzőknek jogutódai, a másik Szerződőfél területén ugyanazon oltalomban és jogsegélyben részesülnek jogaiknak minden sértése ellen, mintha a mü azon országban tétetett volna közzé, a hol a sértés elkövettetett. Az irodalmi vagy művészeti művek szerzői és jogutódaik, ha a Magas Szerződőfelek egyikének alattvalói vagy területükön laknak, a másik Szerződőfél területén szintén ugyanazon oltalmat és jogsegélyt élvezik jogaik minden sértése ellen, mintha azon állam alattvalói vagy lakói volnának, a hol ezen jogok sérelmet szenvedtek.

Mindazonáltal ezen előnyök kölcsönösen a szerzők és jogutódaik részére csak az esetre vannak biztositva, ha a kérdéses művet az eredetének területén fennálló törvények is oltalomban részesitik, és ezen előnyök élvezetének időtartama a másik országhan nem haladhatja meg azt az időt, melyet a mű eredetének területén fennálló törvény állapít meg a szerzők és jogutódaik javára.

Minthogy a szerzői jognak, melyről ezen czikk általában intézkedik, részét képezi a forditás joga: ezen jog oltalma a jelen államszerződés rendelkezései alapján és mértékében biztositva van.

2. Czikk. Az irodalmi vagy művészeti művek << kifejezése alatt értendők: a könyvek, röpiratok vagy más irói művek ; a szinművek, a zeneművek, a zenés szinművek; a rajzművészeti, festészeti, szobrászati művek, a metszetek; a könyomatok, az illustratiók; a földtani és földrajzi térképek; a földrajzi, helyrajzi, természettudományi, mértani, épitészeti és műszaki rajzok, tervek, vázlatok és domborművek; valamint általában minden tudományos, irodalmi és művészeti termék.

3. CzIKK. A mű eredetének területéül azon ország tekintendő, a hol a mű először tétetett közzé; ha pedig a mú a Magas Szerződőfelek területein fekvő két vagy több helyen egyszerre tétetett közzé, ezek közül a mű eredetének területéül az tekintendő, melynek törvényhozása szerint az oltalom idótartama legrövidebb.

A közzé nem tett művek eredetének területéül azon ország tekintendő, a melynek honosa a szerző.

4. CZIKK. Az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok s országok és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg a jelen államszerződéssel biztositott jogok élvezete azon föltételek és alakzerűségek betöltésétől tétetik függővé, a melyeket a mű eredetének területén érvényes törvényhozás állapit meg.

A magyar korona országai és az olasz királyság közti viszonyokat illetőleg e jogok élvezete attól függ, hogy be legyenek töltve azok a föltételek és alakszerűségek, melyeket a mű eredete országának, - s azok is, miket annak az országnak a törvényei és rendeletei szabnak meg, a mely országban az oltalom megadandó.

5. CZIKK. Hogy a jelen államszerződés által oltalmazott művek szerzői az ellenkező bebizonyításáig, ilyenekül tekintessenek és ennek folytán a Magas Szerződőfelek biróságai előtt a bitorlások ellen fölléphessenek: elég, ha uevük a múvön a szokásos módon ki van téve.

Ha a mű a szerző nevének kitétele nélkül vagy álnév alatt jelent meg, a szerzőt illető jogok érvényesitésére a művön megnevezett kiadó van jogositva. Ő tekintendő más bizonyiték hiányában a meg nem nevezett vagy álnevű szerző jogutódának mindaddig, mig a szerző vagy jogutóda ki nem jelenti és be nem bizonyitja jogait.

6. Czikk. A jelen államszerződés rendelkezései semmi tekintetben sem csorbítják a Magas Szerződöfeleknek azon jogát, mely szerint bármely mű vagy termék terjesztését, előadását,

kiállitását vagy elárúsítását törvényhozási vagy belrendészeti intézkedésekkel felügyelet alá helyezhetik vagy megtilthatják.

Hasonlóképen fentartatik a Magas Szerződöfelek mindenike részére azon jog, hogy megtagadhatják oly műveknek területükre való behozatalát, a mely művek a belföldi törvények vagy más Hatalmasságokkal létrejött egyezmények folytán, tiltott többszörösítéseknek nyilvánittatnak, vagy ilyeneknek fognak nyilvánittatni.

7. CZIKK. A jelen államszerződés rendelkezései azon irodalmi vagy művészeti művekre is alkalmazandók, a melyek hatályba lépte előtt már léteztek.

Terjeszthetők azonban a jelen államszerződés hatályba lépte előtt elkészitett ama példányok, a melyeknek előállitása eddig nem volt tiltva.

Hasonlóképen használhatók még négy évig a jelen államszerződés hatályba léptétől számitva a többszörözésre szolgáló készülékek, mint tömöntvények, fametszetek és mindennemű metszett lapok, valamint könyomatú kövek, ha mindezek előállitása nem volt tiltva.

Az ilyen példányok terjesztése és az emlitett készülékek használata azonban csak az esetben van megengedve, ha az érdekelt félnek a jelen államszerződés hatályba léptétől számitandó három hónap alatt előterjesztendő kérelme folytán, az illető kormány az emlitett példányokat és készülékeket leltároztatta és különös bélyeggel elláttatta.

A jelen államszerződés hatályba lépte előtt jogosan előadott szinművek vagy zenés szinművek és zeneművek ezentúl is előadhatók.

8. CzIKK.

A jelen államszerződés, életbeléptének napjától

számitva tiz éven át hatályban marad.

Ezen idő lejárta után a Magas Szerződőfelek mindenikének joga lesz a jelen államszerződést felmondani.

Ez utábbi esetben a jelen államszerződés a felmondás napjától számitva még egy éven át hatályban fog maradni.

9. CZIKK. A jelen államszerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okmányok, mihelyt lehetséges, Bécsben ki fognak cseréltetni. Hatályba lép a megerősitési okmányok kicserélése után következő tizenötödik napon.

Ennek hiteléül az illető teljhatalmazottak a jelen államszerződést alálirták és pecsétjeikkel ellátták.

OVEREENKOMST TOT WAARBORG VAN DEN EIGENDOM VAN WETENSCHAPPELIJKE EN LETTERKUNDIGE WERKEN.

(Brussel, den 30sten Augustus 1858) 1).

ARTIKEL 1. Te rekenen van het tijdstip waarop, overeenkomstig de bepalingen van art. 12 hier beneden, de tegenwoordige overeenkomst uitvoerbaar zal worden, zullen de schrijvers van wetenschappelijke of letterkundige werken, aan welke de wetten huns lands het regt van eigendom of van kopij thans waarborgen, of in het vervolg zullen waarborgen gelijk mede hunne regtverkrijgenden, de bevoegdheid hebben, dat regt op het grondgebied van het andere land uit te oefenen

1) Vide p. 125.