Szávába önti vizét. 2. C., adók. ugyanazon a fattyubimbók), a juhnak és a kecskének 2—2, vmegye C.-i j.-ban, (1900) 1160 horvát-szerb lak., a sertésnek és a kutyának 8-10, a macskának 4 a járás székhelye, járásbiróság, telekkönyv, adó- | C.-e van. A ló C.-bimbóin keresztül 2–2 cső vezet, hivatal és csendőrőrs; posta- és táviróhivatal, a marha, a juh és a kecske bimbóin csak 1-1, takarékpénztár, hitelszövetkezet. Régente váris- a sertés C.-bimbóin 2-3, a kutyáén 8-10 bimbópánság széke volt; Szent László király, midőn csatorna található. Régebben fejlődéstani alapon a zágrábi püspökséget alapítá, C.-t és kerületét a megkülönböztettek valódi és álbimbókat, ez a püspökségnek adományozá. A XIII. sz.-ban a vi- megkülönböztetés azonban helytelen. dék Somogy vármegye kiegészítő része volt, s akkor a várispánság már nem létezett. Csázmai főesperesség, a mai Belovár-Körös vármegyében a Csazma és Lonja folyók mentén a Garics hegységig terjedt. Hozzátartoztak azonban a szencsei és guestyai esperességek is. Később ez alesperességek főesperesirangra emelkedtek s ekként ma is fennállanak, de más területtel. V. ö. Csánki, Körös vármegye (71-78). Cséa (növ.), 1. Acacia. Cseb, kisk. Hunyad vm. algyógyi j.-ban, (1910) 869 oláh lak.; u. p. és u. t. Zalatna. Vadregényes sziklák közt a Csebi, Kulcs, Tyeja v. Kököj, Intra, Piatra elragadó szépségű szorosba visz az út; langyos forrás, apró barlangok. A sziklát Hollókónek (Piatra Corbuluj) hívják. Innen közel a glodi szoros és barlangjai. Zalatnára hegyi út. Cséb, községek, 1. Dunacséb és Zalacséb. Csebény, kisk. Baranya vm.szentlőrinczi j.-ban, (1910) 374 német és magyar lak. ; u. p. Ibafa, u. t. Almamellék. Cseber, régi magyar folyadékmérték, főleg borra; a kis C. v. akó (1. o.) = 50 itce vagyis 42.3 1.; a nagy C. ennek kétszerese. Csécs, tájszó Dunántúl a kanyaró (morbilli) elnevezésére. Csécs, kisk. Abauj-Torna vm. csereháti j.-ban, (1910) 827 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Az Árpádok korából való régi templomában XIII. sz.-beli falfestmények vannak. Csecsbimbó, 1. Csecs. Csecse. Régi magyar nőnév, mely előfordul Csücse (Chuce) alakban is és férfinévnek is használtatott. Jobbára az alsóbb rendű néposztálynál volt elterjedve. Csécse, nagyk. Nógrád vm. sziráki j.-ban, (1910) 1214 magyar lak.; postahivatal, u. t. Pásztó. L. még Tiszacsécse. Csecsebecse (franc. bijouterie, nippes), aranyból, ezüstből és más fémekből, továbbá üvegből stb. készített ékszer és díszműárú. Csecse-légy (Glossina), a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, a legyek (Muscidae) családjába tartozó rovarnem. Csak egy pár szárnyuk van, melyeket nyugalomban úgy raknak egymás fölé, hogy a két szárny úgy fedi egymást, mint az olló két szára: ez nagyon jellemző rájok. Minden 14 napban egy élő lárvát szülnek, mely majdnem Csebicsev, Pafnutij, híres orosz matematikus, akkora, mint maga a légy; ez néhány óra mulva szül. Borovszkban, Moszkva mellett, 1821 máj. 26., bebábozódik, a bábból 6 hét alatt fejlődik ki a megh. Szt.-Pétervárt 1894 dec. 8. A szentpéter- további szaporodásra képes légy. Eddig 8 faját vári egyetemen tanult s u. o. egyetemi tanár és ösmerjük a Glossináknak: Glossina palpalis, a tud. akadémia tagja volt. Meghatározásai a longipennis, fusca, morsitans, pallidipes, pallicera, számelméletre és az integrálszámításra vonat-longipalpis, tachinoides. Eddig csecselegyeket koznak. Igy meghatározta a két szám közt elő- csak a tropikus és szubtropikus Afrikában találforduló törzsszámok sűrűségét, foglalkozott a tak. Csak árnyékos, nedves helyeken tartózkodmechanikával, elliptikus integrálokkal és a függ- | nak, leginkább mocsaras völgyekben, ahol vizet, vénytan és számelmélet határterületén fekvős a közelben sürü erdőt is találnak; azonban itt egyes nehezebb kérdésekkel. Értekezéseinek for- sem valami nagy területen, hanem csakis a vizek dításai a Lionville-féle Journalban és az Acta Ma- közvetetlen szomszédságában. A hím és a nőstény thematica-ban jelentek meg. egyaránt szúr, de csakis nappal, még pedig főleg napkeltekor és nyapnyugtakor. Házakba sohasem hatolnak be. Az esős évszakban roppant mennyiségben élnek, a száraz évszakban ritkábbak, sőt olykor teljesen eltűnnek. A C.-eknek jelentőséget az ad, hogy némely trypanosomák által okozott fertőző betegséget átoltanak az egyik állatról a másikra, illetőleg az emberre. Igy a nagana (1. o.), v. csecse-betegség, fly-disease, melyet a Trypanosoma Brucei (1. Trypanosomiasis) okoz, a Glossina morsitans, fusca és pallidipes szúrása útján jut az állatokba, a Glossina palpalis pedig az álomkór (1. o.) közvetítője. L. Trypanosomiasis. Csebokszárj, járási székhely Kazan orosz kormányzóságban a Volga jobbpartján, (1910) 6740 lak., gabona-, méz- és viaszkereskedelemmel, bagaria börkikészítéssel. Csebürke (Csiperke). Népies magyar nőnév, mely az Árpádok korában az alsóbb néposztálynál volt elterjedve. Jelentése a. m. apró-cseprő. L. még Csiper. Csebza, nagyk. Torontál vm. párdányi j.-ban, (1910) 1636 oláh lak.; postaügynökség, u. t. Csá kova. Csecs, az emlős állatok tejmirigyének elkülönülő, többé-kevésbbé kúpalakú vége, «bimbója», amelyen keresztül vezető cső kívül a szabad fe- Csecsemő. A C.-kor a 2-ik héttől (addig újszülületre, befelé a tejmedencébe (cysterna) vezet; lött a neve) az első év végéig tart. A C.-t akkor falában záróizom van. Kisebb tejmiriggyel biró tekinthetjük normálisnak, ha súlyban jól fejlőállatokon, pl. a lovon is, közönségesen az egész tej- dik, ha hőmérséke végbélben mérve 368-37·2 mirigyet is C.-nek nevezik. Az emlős háziállatok | C° között ingadozik, ha alvása nyugodt, viselkeközül a lónak 2 C.-e (C.-bimbója) van, a marhá- dése a jó érzés benyomását kelti, ha szellemi fejnak 4 tögybimbója (ha több van, a feles számuak | lődése fokozatosan halad előre, és ha oly táplá az óriási halálozás volt, amely oly intézetekben lépett fel, amelyekben nagyobb számban ápoltak lék mellett, amelyet hasonló korú C.-k szoktak kapni, semmiféle oly tünet nem keletkezik, amelyet rendellenesnek kell tekintenünk. 3 hónapos csecsemőket. korában a C. ura érzékszerveinek, mutogatott, A XIX. sz. közepe táján a csecsemőket nafényes nagyobb tárgyakat követ szemével, is-gyobb számban gondozó lelencházakban a halámerős, gyakran látott arcokra mosolyog, 4-5 lozás ijesztő volt. Volt olyan, hol a csecsemőknek hóval tárgyak után nyúlkál. A 6-7. hóban sza-70-95%-a halt meg. Az általános higieniai isbadon ül, ekkor bújik ki az első foga; feje lágya, meretek haladásával és szoptató dajkák kiterjedt amely a 15. hónapban teljesen bezáródik, foko-alkalmazása által ezek a viszonyok lényegesen zatosan kisebbedik. A 8-9. hóban, ha kezénél megjavultak, de azért egyes francia és olasz lefogjuk, pár pillanatra megáll. A C. járni azonban lencházakban a csecsemőknek még ma is 50csak 1 évvel vagy 14-15 hóval kezd. 100%-a hal meg. Az újszülött gyermek átlagos súlya 3500 gr., A csecsemők intézeti ápolásának fő veszélyei hossza 50 cm. Testének arányai szerint: keze, a fertőzések. E fertőzések ellen aszepszissel lába egyenlő hosszú,meg-védekeznek az intézetek. Minden gyermeknek küfelel 11, fejhossznak, a lön használati eszközei vannak; a bélfertőzések törzs a nyakkal 1, fej- az aszeptikus tisztasággal vezetett intézetekben hossznak. A magassága majdnem teljesen elkerülhetők. Sokkal nehezebb 4 fejhossznak. Aránylag a hurutos fertőzések elkerülése. Nagy veszélye nagy a feje és jellemző volt az intézeteknek, hol mesterségesen vagy velábának kúszóállása, hü-gyesen anyatejjel és tehéntejjel táplálták a csevelykujjának a mozgé- csemőket, a táplálás individualizálásának a hiánya. konysága. A súlygyara- A mesterséges táplálásról való ismereteknek az podás az I. évnegyedben utolsó években történt óriási haladása ez intézetenaponkint átlag 20-30 ket a mesterséges táplálás veszélyeinek nagy régr., a II. évnegyedben szétől megmentette. 15-18 gr., a III. évne- Hogy a csecsemőknek intézetbeli gondozása gyedben 10-15 gr., a IV. még mindig nem ad oly jó eredményeket, mint a évnegyedben 5-8 gr. jó magánápolás, ezt a legtöbben azzal magyaNormális C. kezdősúlyát rázzák, hogy a hurutos fertőzéseket teljesen el5-51 hónap alatt meg-kerülni nem lehet, és hogy az intézeti ápolás, duplázza, 1 éves korában főképen lelki hatásában, nem lehet olyan gondos pedig 3-szor oly nehéz, és figyelmes, mint az anyáé. mint születésekor volt. Nyilvánvaló tehát, hogy csecsemőket intézetAz újszülött érverése 140 ben csak tökéletes és így költséges berendezéspercenkint, fejlődésében sel lehet sikerrel ápolni. Igen fontos a nagyaz érverés lassubbodik. A számú és igen alaposan kiképzett ápolószemélytejfogas gyermeké 110 – zet s jól képzett szakorvos. Ily berendezés mel100.Az újszülött testhosz- lett a C.-aknak szegénysorsú, mesterségesen tápsza a koponya hosszá-lált és megbetegedett csecsemők kezelésénél már nak 4-szerese, az egy- ma üdvös és fontos szerep jut. Magyarországon a éves gyermeké 412-8 -sze- 17 állami gyermekmenhelyen van C.; ezekbe rese, a kifejlett ember azonban csakis elhagyott csecsemők vehetők fel, hossza koponyájának 8- ezenkívül a fővárosban van még néhány cseszorosa (1. az ábrát). Anö- csemőbetegosztály. vekedésben a test 25 éves Csecsemőtáplálás. A csecsemő természetes koráig (180 cm.)első test- | tápláléka a női tej, még pedig első sorban saját hosszának 3.6-szorosára anyjának a teje. A csecsemő zavartalan fejlődése, növekszik. A feje kétszer, | ellenállóképessége a fertőzésekkel szemben a a törzse háromszor, a legjobban így biztosítható. A nők legnagyobb keze négyszer, a lába öt- | része, 85-90%-a alkalmas a szoptatásra. A tuször nagyobb az első mé-berkulózis, epilepszia, iszákosság, elmebaj, veseretnél. és súlyos szívbántalmakon kívül semmiféle más Csecsemőgyógyászat. A gyermekgyógyászat- ok nincs, amiért a szoptatást meg sem kiséreljük. nak az a része, mely a csecsemők betegségeivel Különösen a vérszegénység nem ok a szoptatás s azok gyógyításával foglalkozik. A csecsemők ellen, mert a szoptatás jótékony a szoptató nőre betegségei lényegesen eltérnek az idősebb gyer- is, fokozza ugyanis az étvágyat, élénkíti az anyagmek s felnőtt ember betegségeitól. Főleg áll ez az cserét és így még javítja is a vérszegénységet. emésztő szervek s az idegrendszer betegségeire. A csecsemőt az emlőre a 2-ik napon tesszük. Az Az újszülöttek (1. o.) betegségeit még a C. kere- első 24 órában semmit sem adunk neki, legfeltén belül is külön szokták tárgyalni. jebb, ha igen nyugtalan, kevés saccharinnal édesített (nem cukros) teát. A második nap 3-4-szer végeztetünk vele szopási kísérletet, a 3-ik naptól kezdve pedig 4 óránkint szoptattatjuk. Ha az első napokban nincs az emlőben tej, az nem baj, akár 5 napig igen jól el van a csecsemő táplálék A felnőtt ember és a csecsemő testaránya. Csecsemőhalálozás, 1. Gyermekhalálozás. Csecsemőkórház. Á XIX. sz. utolsó évéig Európában C.-ak nem voltak, sőt egy-két kórház volt csak egyáltalán, mely beteg csecsemőt gondozásra befogadott. Oka ennek a félelemnek az |